Mindig 50 Faktor? Nem Egészen... Anyajegy és Napozás Szakmai Szemmel
- júl. 18.
- 4 perc olvasás
A nyár beköszöntével szinte mindenhol ugyanazt halljuk: "Ne menj napra!" ,"Mindig használj 50 faktoros fényvédőt!", "Az anyajegyeidet külön kend be!" Bár ezek mögött a jótanácsok mögött segítő szándék áll, a valóságban a napfény nem feltétlenül ellenség. Az erős UV-terhelés és különösen a napégés viszont valóban növeli több rosszindulatú bőrdaganat kialakulásának kockázatát. Ezért nem az a cél, hogy egész nyáron kerüljük a napot, hanem hogy okosan alkalmazkodjunk hozzá.
Anyajegy és napozás – mikor kell valóban fényvédőt használni?
Nem minden napsütés jelent ugyanakkora kockázatot. Sokan úgy gondolják, hogy nyáron minden egyes alkalommal, amikor kilépnek az utcára, tetőtől talpig 50+ faktoros fényvédővel kell bekenniük magukat. A valóság ennél árnyaltabb. A rendszeres, rövid ideig tartó, nem túl erős napfény kifejezetten része az egészséges életmódnak. Ahhoz például, hogy bőrünk D-vitamint tudjon termelni, elengedhetetlen, hogy bizonyos mennyiségű UVB-sugárzás érje a bőrt. Emellett a napfény a cirkadián ritmusra, az alvásminőségre, a közérzetre és bizonyos bőrbetegségekre (ekcémák, pikkelysömör) is kedvezően hathat. Ezért egy reggeli rövid séta vagy a késő délutáni szabadban tartózkodás hasznos lehet fényvédelem nélkül.
Ezzel szemben a hosszan tartó, erős UV-kitettség, és az ismétlődő napégések a melanóma kialakulásának leggyakoribb kockázati tényezői. A melanóma egyik legveszélyesebb kockázati helyzete, amikor mérsékelt égövön élő, világos bőrű emberek egy-egy mediterrán vagy trópusi nyaralás során rövid idő alatt rendkívül nagy UV-terhelést kapnak, és leégnek. Ezért erős UV-sugárzás idején – 10 és 16 óra között, vízparton, hegyen, valamint gyermekek és fehér bőrűek esetén – a magas faktorszámú (SPF 50+) fényvédő illetve egyéb fényvédelem használata kifejezetten javasolt. Továbbá kerülendő a szolárium használata is, amelyet a WHO bizonyítottan rákkeltőnek minősít.
Nem az anyajegyeket kell bekenni – hanem az egész bőrt
Sokan gondosan bekenik az anyajegyeiket, miközben a környező bőrfelületet alig. Pedig az UV-sugárzás az egész bőrt éri, nem csak az anyajegyeket "célozza" . Ráadásul a melanómáknak mindössze 20-30%-a alakul ki korábbi anyajegyekből, 70-80%-a a nem pigmentált bőrfelszínen jelenik meg új elváltozásként. Ezért ha fényvédőt használunk, az egész szabadon lévő bőrfelületet érdemes bekenni, nem csupán az anyajegyeket.
Ha sok anyajegyem van, veszélyesebb napozni?
Az anyajegy és napozás viszonya időről időre felmerül kérdésként. Valóban ismert, hogy azoknál, akiknek sok pigmentált anyajegyük van, nagyobb a melanóma kialakulásának kockázata. Ez azonban nem azt jelenti, hogy maga a napozás náluk minden esetben veszélyesebb lenne. A magas anyajegyszám inkább fokozott egyéni hajlamot jelez, de a napégés mindenkinél kerülendő, függetlenül attól, hogy tíz vagy száz anyajegye van-e az illetőn. A legfontosabb tehát nem a barna pöttyök számolgatása, hanem a tudatos UV-védelem és a rendszeres anyajegy ellenőrzés. Ez évente, dermatoszkópos anyajegyszűrés keretében ajánlott.
Mire figyeljünk inkább, mint az ABCDE-szabályra?
Otthon, önellenőrzés során az ABCDE-szabály segíthet kizárni vagy felismerni a melanóma klasszikus jeleit, amely az asszimetria, a szabálytalan szélek, eltérő színek és nagyobb átmérő alapján sorolja az anyajegyeket fokozott kockázatú csoportba. Mivel ez a szempontrendszer önmagában nem elég pontos, sőt viszonylag tág a gyanúsnak ítélt elváltozások köre, sok felesleges ijedelmet okoz.
A mindennapi gyakorlatban gyakran hasznosabb az úgynevezett „rút kiskacsa” jel. Ez azt jelenti, hogy ha egy új vagy régi pigmentált elváltozás feltűnően másképp néz ki, mint a többi anyajegyünk, érdemes mielőbb bőrgyógyásznak megmutatni. Ez általában fontosabb gyanújel, mint hogy egy anyajegy éppen mennyire szabálytalan szélű, vagy nagy méretű.
A melanóma nem csak ott alakulhat ki, ahol nap éri a bőrt
Ma már köztudott, hogy a melanóma leginkább az UV sugárzással hozható összefüggésbe, azt azonban kevesen tudják, hogy nem kizárólag ennek hatására jöhet létre. Léteznek olyan ritkább típusai is, amelyek nem a napnak kitett bőrfelszínen, hanem a talpon, a tenyéren, a köröm alatt, a nyálkahártyákon vagy akár a szemben alakulnak ki. Ez utóbbi miatt fontos, hogy napszemüveg választásakor mindig UV400 vagy igazoltan UV-szűrővel rendelkező lencsét válasszunk. A sötétített, de UV-szűrő nélküli napszemüveg kifejezetten káros lehet, mert kitágult pupilla mellett sokkal több UV-sugár jut a szembe, mint amennyit a hunyorgás amúgy kivédene napszemüveg nélkül.
Nemcsak a melanóma miatt fontos a fényvédelem
A legtöbben a melanómától félnek, és ez jogos is, hiszen ez az egyik legsúlyosabb, ami történhet az UV-kitettség hosszútávú hatásaként. De a napsugárzás ennél jóval több problémát okozhat. Hosszú távon hozzájárulhat a következők kialakulásához:
bőröregedés,
pigmentfoltok,
ráncok,
aktinikus (szoláris) keratózis,
bazalióma,
laphámrák.
Az utóbbiak szintén rosszindulatú bőrdaganatok, a bazalióma még gyakoribb előfordulású is. A fényvédelem tehát kulcsfontosságú mind rákmegelőzésként, mind pedig esztétikai szempontból. Ne feledjük, hogy ez a legerősebb napsütéses órákban történő árnyékkeresést, kalap és napszemüveg viselését, és a fényvédőkrémek 1-2 óránkénti újrakenését jelenti.
Összefoglalás
A napfény nem ellenség. Az ismétlődő, intenzív UV-terhelés és a napégés viszont igen. Ezért a teljes bőrfelszín tudatos, napszaknak megfelelő védelme a cél. Ha pedig egy új vagy megváltozott pigmentált bőrképlet jelenik meg, különösen ha „kilóg a sorból”, érdemes mielőbb dermatoszkópos vizsgálatra jelentkezni. A korán felismert melanóma legtöbbször egyszerű kimetszéssel végleg meggyógyítható. Az előrehaladott állapotban felfedezett melanóma azonban ma is az egyik legveszélyesebb, gyakran halálos kimenetelű bőrdaganat. Ezért a tudatos fényvédelem és a rendszeres anyajegyszűrés nem felesleges óvatosság, hanem a leghatékonyabb megelőzés a bőrdaganatok ellen.
Szerző:
Dr. Gorka Eszter
bőrgyógyász onkológus
Hozzászólások